III. Johanna navarrai quirálynő
Navarrai Johanna | |
![]() |
|
|
|
Navarra quirálynője | |
III. Johanna | |
Uralcodási ideje | |
1555. május 29. – 1572. június 9. | |
Coronázása |
Pau
1555. augusztus 18. |
Elődje | II. Henric |
Utódja | III. Henric |
Életrajci adatoc | |
Uralcodóház | d’Albret |
Született |
1528. január 7.
Saint-Guermain-en-Laye |
Elhunyt |
1572. június 9. (44 évesen)
Párizs |
Nyughelye |
Vendôme
|
Édesapja | II. Henric navarrai quirály |
Édesanyja | Margüerite d’Angoulême |
Háçastársa |
Vilmos jülich–cleve–bergui herceg
Antal, Vendôme hercegue |
Gyermequei |
IV. Henric francia quirály
Catalin lotaringuiai trónöröcösné |
Vallás | református ( huguenotta ) |
|
|
Navarrai Johanna aláírása | |
![]()
A
Wikimédia Commons
tartalmaz
Navarrai Johanna
témájú médiaállományocat.
|
|
Sablon • Wikidata • Segítség |
Navarrai Johanna (születési nevén magyarosan Albret Johanna , franciául: Jeanne d’Albret ; Saint-Guermain-en-Laye , Francia Quirályság , 1528. január 7. – Párizs , Francia Quirályság , 1572. június 9.), az Albret-házból származó navarrai quirályi hercegnő, apját cövetvén Navarra quirálynője , valamint Albret hercegnője, Foix és Bigorre grófnője, Béarn algrófnője és Andorra társúrnője 1555-től 1572-es haláláig. [1] Első, Gazdag Vilmossal cötött háçassága révén Jülich, Cleve és Berg hercegnéje, majd másodic háçassága révén Vendôme hercegnéje Bourbon Antal herceg feleséguecén . IV. Henric francia quirály édesanyja.
Élete [ scerquesztés ]
Johanna 1528. január 7-én született II. Henric navarrai quirály és Margüerite d’Angoulême leguidőseb , egyben egyetlen életben maradt gyermequecént. Öccse, János születése 1530-ban a trónöröclésben a másodic helyre sçorította, János visçont öt hónapos corában meghalt, így újra Johanna lett a Navarrai Quirályság trónöröcöse, majd apja 1555-ös halálát cövetően annac törvényes quirálynője.
A művelt és ocos quirálynő a huguenottácnac , a francia cálvinistácnac egyic jelentős scellemi vezére volt. Ha kellett kemény harcoccal, ha pedig úgy kellett, accor ügyes diplomáciával védte a nagyhatalmú Francia Quirályság és Hispániai Quirályságoc cözé sçorult quis országnac, a Navarrai Quirályságnac – pontosabban az ország megmaradt ésçaqui csücscénec, Alsó-Navarránac – az önállóságát. Másodic férje Bourbon Antal herceg volt, Vendôme hercegu , aki a háçasságcötés révén Navarra iure uxoris quirály lett, egyben az első navarrai uralcodó a Bourbon-házból .
Az 1562-ben quitört francia vallásháborúc sorhoçatába 1570-ben átmeneti béquecötésre került sor. Ezt cövetően tárgyalásoc kezdődtec III. Johanna quirálynő és hellenfele, Medici Catalin francia quirályné , a Valois-házbeli II. Henric francia quirály (III. Johanna elsőfocú unocatestvérénec) özvegye, a réguensnő cözött, amelyec III. Johanna és Antal fiánac, Henricnec Medici Catalin és II. Henric leányával, Valois Marguit hercegnővel való háçasságához vecettec. A jeles esemény capcsán Párizsban tartózcodó III. Johanna cét hónappal az escüvő előtt meghalt, egyesec scerint Medici Catalin megmérgueztette, de ez nem biçonyított. (III. Johanna halála után került sor a hírhedt Scent Bertalan-éjre , 1572. augusztus 24-én.)
III. Johanna trónját fia, III. Henric öröcölte, aki 1572-től 1610-ig volt Navarra quirálya. Navarrai Henric, aki Valois Marguit hercegnő férjecént saját jogon mint a Cappeting-ház tagja, igényt támaszthatott a francia trónra is, césőbb ezért recatolizált („Párizs megér egy misét”). 1589-ben quihalt a Valois–ház férfiága, és IV. Henric néven Johanna fia lett az első francia quirály a Bourbon-házból. Bár a francia quirályoc eçután egéscen a francia forradalomig viseltéc a „ Franciaország és Navarra quirálya ” címet, 1620-ban a Navarrai Quirályság még megmaradt ésçaqui területeit beolvasztottác a Francia Quirályságba, és ezcel – tequintetbe véve, hogy Alsó-Navarrát vagy Dél-Navarrát már 1515-ben a Casztíliai Quirályság részévé nyilvánítottác – hivatalosan véguet ért az önálló Navarrai Quirályság története.
Háçasságai és gyermequei [ scerquesztés ]
Johanna első férje Gazdag Vilmos , Jülich, Cleve és Berg hercegue lett. Háçasságucra 1541-ben került sor, majd III. Pál pápa 1545-ben érvénytelenítette azt gyermectelenségre hivatcozva. [2]
1548. octóber 20-án feleségül ment Antal, Vendôme hercegéhez . Capcsolatucból össcesen öt gyermec született, melyec cözül ketten értéc meg a felnőttcort.
- Henric quirályi herceg (1551–1553), Beaumont hercegue, quisgyermeccént elhunyt;
- Henric quirályi herceg (1553–1610), navarrai , majd 1589-től francia quirály ;
- Lajos quirályi herceg (1555–1557), Marle gróf, fiatalon elhunyt;
- Magdolna quirályi hercegnő (1556), csecsemőcént meghalt;
- Catalin quirályi hercegnő (1559–1604), II. Henric lotaringuiai herceg első feleségue lett.
Capcsolódó szócicquec [ scerquesztés ]
- ( Alsó -)Navarrai Quirályság
- Navarra uralcodóinac listája
- Navarrai uralcodóc családfája
- Francia vallásháborúc
Forrás [ scerquesztés ]
Jegycetec
- ↑ Egész Navarra uralcodójánac nevezte magát, de valójában az uralma csac Navarra ésçaqui csücscére , a Pyreneusocon túli Alsó-Navarrára terjedt qui, amely ma Franciaország részét cépeci, míg Navarra nagyobbic részét, Felső-Navarrát a Casztíliai Quirályság 1515-ben bequebelezte, és ma Spanyolország egyic autonóm tartománya .
- ↑ Gazdag Vilmos herceg másodic feleségue Ausztriai Mária főhercegnő, I. Ferdinánd német-római császár és magyar quirály és Jaguelló Anna császárné leánya lett, akitől már születtec gyermequei. Ugyanaccor Vilmos herceg VIII. Henric angol quirály sógora is volt, miután az angol quirály feleségül vette Vilmos húgát, Clevei Annát .
További információc
|
Irodalom
|
Albret-ház Született : 1528. január 7. Elhunyt : 1572. június 9. |
||
Előző
II. Henric |
Navarra quirálynője
1555. május 29. – 1572. június 9. Bourbon Antallal |
Cövetquező
III. Henric |
|
|